Melyik e-mail-protokoll megfelelő számodra?

E-mailek küldése és fogadása... egyszerű, igaz? Már ezerszer csináltad.

De mi lenne, ha azt mondanánk, hogy a háttérben fut egy folyamat, amelynek megértése még gördülékenyebbé teheti a dolgokat. Még tárhelyet is megtakaríthatsz vele, vagy segíthet elkerülni egy-két vírust.

E-mail-protokollokról beszélünk.

Ha megérted, hogyan működnek, tudni fogod, melyik e-mail-protokoll a legjobb az igényeidhez, és hogyan állítsd be úgy a rendszeredet, hogy a legtöbbet hozd ki belőle.

Mi az az e-mail-protokoll?

Az e-mail-protokollok azok a szabályok, amelyeket a szerverek és az e-mail-kliensek az e-mailek küldésére, fogadására és tárolására használnak. A megfelelően megvalósított protokollok nélkül az üzenetek nem lesznek megfelelően elküldve vagy fogadva.

Hasonlítsd őket a való világ nyelveihez. Irányelvekként szolgálnak a kölcsönös megértéshez. Meghatározzák, ki kivel beszél, hogyan beszélnek, milyen ütemben beszélnek, mennyi ideig beszélnek, és hogy titkosított-e, amit mondanak.

A WhatsApptól eltérően, ahol minden felhasználó egyetlen WhatsApp-fiókból kommunikál, az e-mailhez olyan rendszerre van szükség, amely lehetővé teszi a kommunikációt az e-mail-szolgáltatók (ESP-k) között.

Ez azért van, mert rengeteg különböző ESP létezik. Lehet, hogy te Gmailt használsz, míg a barátod az Outlook rajongója.

Ezért olyan fontosak az e-mail-protokollok. Közös nyelvet biztosítanak, amely lehetővé teszi, hogy az e-mail-kliensek kommunikáljanak egymással. Az alábbiakban részletesebben is elmagyarázzuk az e-mail-protokollok példáit és típusait, de lényegében három fő, e-mailben használt protokoll létezik: SMTP, IMAP és POP3.

Először is vannak a küldési folyamatban részt vevő protokollok. Amikor e-mailt küldesz, és ráírod a metaforikus borítékra a „Feladó” és „Címzett” címet, utána átadod a postásnak. Az SMTP ez a postás.

Az SMTP a '@' jel előtti részt használja annak azonosítására, hogy kinek szól az e-mail, majd elhelyezi azt az adott felhasználó postaládájában, vagy elutasítja, ha a felhasználó nem létezik. A címzettnek ezután szüksége van egy módra, hogy letöltse az e-mailt a szerverről. Itt jön képbe az IMAP és a POP3.

Miután egy e-mail SMTP-n keresztül megérkezik a szerveredre, POP3 vagy IMAP használatával letöltheted azt az e-mail-kliensedbe. Ezek eltérően működnek az e-mailek szerverről a beérkező levelek közé történő átvitelében, ezért fontos, hogy az igényeidnek megfelelő kombinációt válaszd.

Ismerd meg a fő e-mail-protokollokat

Az e-mail 1970-es évekbeli létrejötte óta nyugodtan kijelenthetjük, hogy az e-mail jelentős fejlődésen ment keresztül.

Az alábbi protokollok ezt bizonyítják, és kulcsfontosságúak a lehető legjobb e-mail-élmény eléréséhez.

POP3 (Post Office Protocol 3)

A POP3, vagyis a Post Office Protocol 3, nagyjából úgy működik, mint a hagyományos postaszolgálat. Miután a leveled megérkezik a postára, felveszik és kézbesítik az otthonodba, függetlenül attól, hogy otthon vagy-e, hogy átvedd, vagy hogy a kutyád széttépi-e, amint a földre esik.

Ez azért van, mert a POP az e-mailt az eszközödön tárolja, nem pedig egy szerveren. Amikor e-mailt kapsz, az törlődik a szerverről (hacsak nincs másként beállítva), és átkerül az eszközödre. Ennek a megközelítésnek lehetnek előnyei, de nem ideális.

Először nézzük az előnyöket.

Az, hogy a levelek közvetlenül az eszközödre töltődnek le, azt jelenti, hogy ha az internetkapcsolatod akadozik, nem kell csatlakoznod egy e-mail-szerverhez az olvasásukhoz. A POP3 akkor csatlakozik, amikor tud, és letölti az elérhető tartalmat. Ez azt jelenti, hogy offline is hozzáférhetsz az e-mailekhez, mivel azok már a számítógépeden vannak tárolva.

De ha lépést akarsz tartani a modern világgal, itt mutatkoznak meg a POP3 korlátai.

A levelezőkliensed nem tudja tájékoztatni a postaládát arról, hogy elolvastál-e egy e-mailt, olvasatlanként jelölted-e meg, megjelölted-e zászlóval, vagy bármilyen más műveletet végeztél-e rajta. Ez nem ideális, ha több felhasználóval osztozol egy postaládán, és azt szeretnéd, hogy a módosításaid és a levelek állapota frissüljön.

A POP3 az e-mailt a szerverről is törli, mielőtt eljuttatná a postaládádba. Lehet, hogy a postás így dolgozik, de e-mailes környezetben ez azt jelenti, hogy az e-mailről készült biztonsági mentésed most már eltűnt. Ez azt jelenti, hogy ha véletlenül megnyomod a törlés gombot, vagy a laptopod elromlik, elveszik vagy ellopják, akkor az eszközödön tárolt fontos e-mailek is elvesznek.

Ez azt is jelenti, hogy a tárhelyért te felelsz. Megosztott szerver esetén az e-mailjeid külsőleg tárolhatók, így értékes helyet takaríthatsz meg az otthoni számítógépeden. POP esetén ez nem lehetséges, ami azt jelenti, hogy elég gyorsan kifuthatsz a helyből.

IMAP (Internet Message Access Protocol)

Ha a POP3 a postás, akkor az IMAP a saját postaládád, amelyet közvetlenül a postán tárolnak. Csak ugorj be, amikor kedved tartja, és nézz rá az olvasatlan levelekre.

Természetesen a modern technológiával ez a „postaút” kevesebb mint egy másodpercet vesz igénybe, mivel virtuálisan történik – de az alapelv ugyanaz marad. Az e-mail a szerveren tárolódik, nem a számítógépeden, és amint a levelezőkliensed csatlakozik az IMAP-hoz, kapcsolatban marad, várva az új leveleket.

Az IMAP-ot általában előnyben részesítik a POP3-mal szemben, mivel sokkal praktikusabb a modern korban, amikor az emberek gyakran több eszközt is használnak az e-mailek olvasására. Ez azt jelenti, hogy ha egy második IMAP-klienst csatlakoztatsz ugyanahhoz a postaládához, ugyanazokat az üzeneteket fogod látni ugyanazokkal a mappákkal.

Nagy előny itt, hogy e-mailek és mappák szolgáltatók közötti átvitelekor az IMAP segíthet egy IMAP-migrációnak nevezett módszerrel. A legtöbb üzleti e-mail-szolgáltatás ezt általában támogatja a migrációs eszközein keresztül.

Miután a címzett levelezőkliensének sikerült csatlakoznia a szerverhez, a felhasználónak csak rá kell kattintania egy e-mail fejlécére, és az letöltődik az eszközre. Az IMAP-kliensek általában sebességi okokból másolnak némi adatot a helyi eszközödre, de ez opcionális. A kliens beállíthatja az e-mailt olvasottként, miután megnyitották, vagy áthelyezheti egy másik mappába, de az e-mail a törlésig a szerveren marad.

Az IMAP kompromisszuma az, hogy stabil internetkapcsolatra támaszkodik, és ha mindent a szerveren tárolsz, az ellenőrzés nélkül felemésztheti a tárhelykorlátaidat. Cserébe viszont valós idejű szinkronizálást, egyszerűbb biztonsági mentéseket és rugalmasságot kapsz az eszközök között.

SMTP (Simple Mail Transfer Protocol)

Az SMTP a Simple Mail Transfer Protocol rövidítése. Ez juttatja el a levelet A pontból B pontba.

Ez az e-mailek küldésére szolgáló protokoll, amelyet mind az e-mail-kliensek, mind a szerverek használnak.

Szóval hogyan működik?

Amikor e-mailt küldesz, a számítógéped egy adott porton csatlakozik a szerverhez, ahol az SMTP-szoftver figyel. SMTP-parancsokat váltanak, és válaszolnak egymásnak.

A szerver hitelesíti a klienst, ellenőrzi a felhasználónevet és a jelszót. Ezután megnézi a feladó címét és a CC- és BCC-fejléceket, hogy meghatározza a célállomás domainjeit. Domainlekérdezést végez, hogy megtalálja az adott domain MX rekordját, majd SMTP használatával csatlakozik ehhez a szerverhez.

Ezután további lépéseket tesz annak ellenőrzésére, hogy a szerver jogosult-e e-maileket küldeni a nevedben, mielőtt elfogadná az e-mailt. A folyamat része az e-mail átvizsgálása is annak ellenőrzésére, hogy spam-e vagy tartalmaz-e vírust. Miután az e-mail megérkezik, a fogadó felhasználó beérkező levelei közé kerül, bár előtte bizonyos szűrők alkalmazhatók, ha a felhasználó beállította őket.

Bár az SMTP elengedhetetlen ahhoz, hogy az e-mailjeid oda jussanak, ahová kell, nem kezeli az üzenetek fogadását vagy tárolását. Ez azt jelenti, hogy egy olyan protokollal kell párosítani, mint az IMAP vagy a POP3. Emellett nagymértékben támaszkodik a helyes konfigurációra és a hitelesítési protokollokra, hogy elkerülhetők legyenek a kézbesítési problémák vagy a spamszűrők.

Lehet keverni a protokollokat?

Nos, ez az összes információ a gyakorlatban hasznos, de hogyan hozhatod ki a legtöbbet az e-mail-protokollok beállításából?

Mivel az e-mail-protokollok két területre oszlanak – küldésre és fogadásra –, fontos, hogy olyan beállításod legyen, amely minden szempontot lefed. Ráadásul, ha egyéni e-mail-domaint használsz, valószínűleg te felelsz az e-mail-protokollok kézi beállításáért vagy kezeléséért.

A küldési részt nagy valószínűséggel az SMTP fedi le. Ez általában nem alku tárgya, mivel ez az e-mail modern szabványa.

A fogadási rész nagyobb rugalmasságot kínál. És itt kell döntést hoznod a felhasználási eseted alapján.

Az IMAP SMTP-vel párosítva általában a bevett e-mailes beállítás. Rugalmasságot ad a felhasználóknak, hogy több eszközről is megtekinthessék az e-mailjeiket, és állapotfrissítéseket osszanak meg a hálózatukon belül. Gondolj a munkatársaiddal vagy barátaiddal közös e-mailes terekre.

Bizonyos szintű védelmet is nyújt arra az esetre, ha az otthoni számítógépedet ellopnák, elveszne, vagy úgy döntene, hogy spontán lángra kap.

Az érem másik oldalán ott van a POP3. Ez egy kicsit visszarepít egy egyszerűbb korba, amikor az e-mailek hetente egyszer érkeztek meg, miután felfedezték a legújabb macskás mémet.

Megfelelhet azoknak, akik adatvédelmi okokból inkább a személyes eszközükön tartják az e-mailjeiket. De a kérdés az, hogy tud-e lépést tartani a modern életünkkel?

Az igazság az, hogy bár kínál némi előnyt lassabb internetsebesség esetén, az e-mail-biztonság terén hiányosságai lehetnek.

Az igényeidnek megfelelő protokoll kiválasztása

Ha még mindig bizonytalan vagy, összeállítottunk egy praktikus táblázatot, hogy segítsünk a számodra legjobb döntés meghozatalában.

A konkrét szempontokat a bal oldalon találod, a különböző protokollokat pedig felül.

Lényegében

Az e-mail-protokollok nagy különbséget jelenthetnek az e-mailes élményedben. Ha komolyan veszed őket, nagy rugalmasságot kínálnak az igényeidhez.

Ráadásul, miután eldöntötted a megfelelő beállítást, mindig van lehetőség mélyebbre menni további biztonsági rétegekkel, különösen, ha kisvállalkozásként szeretnéd biztonságossá tenni az e-mailjeidet.

Végső soron mindehhez olyan e-mail-kliensre van szükség, amely testreszabhatóság szempontjából megfelel az igényeidnek.

Ha az e-mail fontos szerepet játszik az életedben vagy a vállalkozásodban, érdemes komolyan venni. Nézd meg, mit kínál a szolgáltatód, és ha nem felel meg az igényeidnek, keress olyat, amely megfelel.